gtizom.jpg - 10.96 kb

A gátizmok funkciója a belső szervek alátámasztása, vizelet és széklet megtartása, elengedése, ezen kívül a szexualitásban, terhességben, szülésben játszanak szerepet.

Ha a gátizmok gyengülnek, kialakulhat az úgy nevezett stressz inkontinencia, vagyis fokozott mozgásra, váratlan erőkifejtésre, köhögésre, tüsszentésre néhány csepp vizelet távozik. Különböző vizsgálatok szerint a lakosság 11-72%-a érintett, csak szégyenérzetünk miatt nem kerülünk megfelelő szakrendelésre. Az anatómiai és hormonális okok miatt a nők veszélyeztetettebbek, de a férfiakra is vonatkoznak bizonyos rizikótényezők.

 

Legfontosabb rizikótényezők:

  • Veleszületett kötőszöveti gyengeség
  • Túlsúly
  • Dohányzás
  • Krónikus köhögés
  • Nehéz fizikai munka
  • Erőlködéssel és/vagy rázkódással járó sportok
  • Krónikus székrekedés
  • Bizonyos gyógyszerek (nyugtatók, altatók, antidepresszánsok, allergia elleni szerek, értágítók, vízhajtók, vérnyomáscsökkentők)
  • Terhesség
  • Normál szülés (különösen 4000g feletti újszülöttnél)
  • Alhasi műtétek, nőgyógyászati műtétek
  • Gyakori húgyúti infekciók
  • Mozgásszegény életmód stb.

Fiatal, nem szült nőknél az előfordulás 20%. Az első jelek közé tartozik, ha elfordul a tampon a hüvelyben, kellemetlen hangok szexuális együttlét során stb.

Várandósság alatt már a 2. trimeszterben megjelenhetnek a tünetek a hormonhatások miatt, illetve fokozza az előfordulást a terhesség alatti elhízás és dohányzás is.

Szülés után a nők 30-60%-a inkontinens, ami általában magától rendeződik a szülést követő 3 hónapon belül, de gátizomtorna nélkül kb. az esetek 42%-ban 4-5 éven belül visszatérnek a tünetek.

Az inkontinencia előfordulása lineárisan nő a hüvelyi szülések számával, különösen 4 vagy több szülésnél.

Tévhit, hogy véd a gátvédelemben való szülés, és a gátmetszés (episiotómia).

Sőt a kizárólag császárral szült nőknél az előfordulás 10%-os, de a 3. császármetszés után, illetve ha a tágulás mértéke vajúdáskor elérte a 4-7 cm-t, a császármetszés elveszti protektív (védő) hatását, és ugyanakkora arányban fordul elő, mint a normál szülésnél.

Az alkalmazott beavatkozások a kitoláskor, mint a vákum, illetve fogó, tovább növeli a rizikót.

Ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy mindenkinek hasznos lenne a gyakorlatok helyes elsajátítása lehetőleg még gyermekvállalás előtt, hogy a komolyabb problémákat megelőzzük. Ugyanis, ha ezzel nem foglalkozunk idejében, az inkontinencián kívül a hasűri szervek süllyedése is kialakulhat az évek során, aminek a gyógykezelése már sokkal komplikáltabb.

A gátizomtorna megfelelően végezve az inkontinencia, a vizelettartás zavarának legegyszerűbb gyógymódja és egyben a megelőzés hatékony eszköze is, valamint igen jelentős pozitív hatással van a szexuális élet minőségére.

A gátizmokat erősítő tornát, valamint azok helyes működtetésének és erősödésének műszeres visszajelzési-mérési módszerét az amerikai Dr. Arnold Kegel szülész-nőgyógyász professzor fedezte fel több, mint ötven évvel ezelőtt. A Kegel - gyakorlatok lényege a hüvely és a húgycső körüli izmok, a gátizomzat erősítése.

Kifejezetten ajánlott szülés után, vagy azoknál a nőknél, akiknél akaratlan vizeletcsepegés tapasztalható, de megelőzésképp tini kortól érdemes lenne megtanulni és rendszeresen végezni életünk végéig annál is inkább, mivel szinte bárhol és bármikor végezhető nagyon egyszerű gyakorlatsorról van szó, amit lehetőleg naponta többször ajánlott a napirendbe beillesztve végezni. Mindössze néhány percet vesz igénybe, mivel a gátizmok nagyon gyorsan fáradnak, és körülöttünk senki nem veszi észre, hogy épp gyakorlunk.

Az erősítés helyes elsajátítása viszont nagyon fontos, mivel ha a gyakorlatokat rosszul végezzük, inkább ártunk magunknak, mint használunk!

gtizom.gif - 10.15 kb